Guidelines for Accessible Information



IR?NYMUTAT?SOK A HOZZ?F?RHET? INFORM?CI??RTIKT AZ INFORM?CI?HOZ VAL? HOZZ?F?R?SHEZ A TANUL?S SOR?N (ICT4IAL)31750Európai ?gyn?kség a Sajátos Nevelési Igény? Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért, 2015? European Agency for Special Needs and Inclusive Education, 2015. Iránymutatások a hozzáférhet? információért. IKT az információhoz való hozzáféréshez a tanulás során (ICT4IAL). Jelen dokumentum a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 nemzetk?zi licenc keretében engedélyezett nyitott oktatási segédanyag. A licenc megtekintéséhez keresse fel a honlapot, vagy pedig írjon levelet a Creative Commons-nak a k?vetkez? postacímre: PO Box 1866, Mountain View, CA 94042, USA.Kiadó: Marcella Turner-Cmuchal, Európai ?gyn?kség a Sajátos Nevelési Igény? Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért.12700E projektet az Európai Bizottság támogatása tette lehet?vé. A kiadvány kizárólag a szerz? nézeteit tükr?zi, és a Bizottság nem felel?s az e dokumentumban foglalt információ bármilyen felhasználásáért.Az ?IKT az információhoz való hozzáféréshez a tanulás során” elnevezés? projekt az oktatást és az IKT k?z?sségeket képvisel? alábbi európai és nemzetk?zi partnerek multidiszciplináris hálózata:DAISY ConsortiumcentercenterEuropean Agency for Special Needs and Inclusive Educationcentercenter00European Schoolnetcentercenter00Global Initiative for Inclusive ICTscentercenter00International Association of Universitiescentercenter00centercenter00United Nations Educational, Scientific and Cultural OrganizationAz IKT az információhoz való hozzáféréshez a tanulás során projekt partnerei ezennel k?sz?netüket fejezik ki mindazoknak, akik hozzájárultak a projekthez, kül?n?sen a partner tanácsadói csoportnak, az iránymutatások kidolgozásáért felel?s m?hely szakembereinek, és azoknak, akik véleményezték az iránymutatásokat. A k?zrem?k?d?k teljes listája az ICT4IAL honlap K?sz?netnyilvánítás füle alatt érhet? el.TARTALOMJEGYZ?K TOC \o "1-3" El?szó PAGEREF _Toc306893337 \h 5Bevezetés és indoklás az iránymutatásokhoz PAGEREF _Toc306893338 \h 7Mit értünk ?hozzáférhet? információ” alatt? PAGEREF _Toc306893339 \h 8Kinek szólnak ezek az iránymutatások? PAGEREF _Toc306893340 \h 10Milyen támogatás nyújtható az iránymutatások által? PAGEREF _Toc306893341 \h 101. lépés: A kül?nb?z? információtípusok hozzáférhet?vé tétele PAGEREF _Toc306893342 \h 141. szakasz: Tegye sz?vegét hozzáférhet?vé PAGEREF _Toc306893343 \h 141.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé a sz?veges információkat PAGEREF _Toc306893344 \h 151.2. Források a sz?veges információ hozzáférhet?vé tételéhez PAGEREF _Toc306893345 \h 162. szakasz: Tegye képeit hozzáférhet?vé PAGEREF _Toc306893346 \h 182.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé a képes információkat PAGEREF _Toc306893347 \h 182.2. Segédanyagok a képes információ hozzáférhet?vé tételéhez PAGEREF _Toc306893348 \h 183. szakasz: Hanganyagok hozzáférhet?vé tétele PAGEREF _Toc306893349 \h 193.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé a hangalapú információkat PAGEREF _Toc306893350 \h 193.2. Segédanyagok a hangalapú információ hozzáférhet?vé tételéhez PAGEREF _Toc306893351 \h 194. szakasz: Videók hozzáférhet?vé tétele PAGEREF _Toc306893352 \h 214.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé a videó médiákat PAGEREF _Toc306893353 \h 214.2. Segédanyagok videó médiái hozzáférhet?vé tételéhez PAGEREF _Toc306893354 \h 212. lépés: A médiák hozzáférhet? módon t?rtén? eljuttatása a felhasználókhoz PAGEREF _Toc306893355 \h 231. szakasz: Elektronikus dokumentumok hozzáférhet?vé tétele PAGEREF _Toc306893356 \h 231.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé az elektronikus dokumentumokat PAGEREF _Toc306893357 \h 231.2. Segédanyagok az elektronikus dokumentumok hozzáférhet?vé tételéhez PAGEREF _Toc306893358 \h 242. szakasz: Az online források hozzáférhet?vé tétele PAGEREF _Toc306893359 \h 262.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé az online forrásokat PAGEREF _Toc306893360 \h 262.2. Segédanyagok az online er?források hozzáférhet?vé tételéhez PAGEREF _Toc306893361 \h 283. szakasz: A nyomtatott tartalmak hozzáférhet?vé tétele PAGEREF _Toc306893362 \h 303.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé a nyomtatott anyagokat PAGEREF _Toc306893363 \h 303.2. Segédanyagok a nyomtatott anyagok hozzáférhet?vé tételéhez PAGEREF _Toc306893364 \h 30Az iránymutatások alkalmazása kül?nb?z? médiák és specifikus formátumok esetében PAGEREF _Toc306893365 \h 31Diavetítések és prezentációk PAGEREF _Toc306893366 \h 311. lépés: PAGEREF _Toc306893367 \h 312. lépés: PAGEREF _Toc306893368 \h 32Online vagy e-learning eszk?z?k PAGEREF _Toc306893369 \h 331. lépés: PAGEREF _Toc306893370 \h 332. lépés: PAGEREF _Toc306893371 \h 33PDF dokumentumok PAGEREF _Toc306893372 \h 351. lépés: PAGEREF _Toc306893373 \h 352. lépés: PAGEREF _Toc306893374 \h 35Szójegyzék PAGEREF _Toc306893375 \h 36Kulcsfontosságú kifejezések PAGEREF _Toc306893376 \h 36El?szóAz Iránymutatások a hozzáférhet? információért egy nyitott oktatási segédanyag (OER), mely támogatja az információk általánosságban és kül?n?sképpen az oktatás részére t?rtén? hozzáférhet?vé tételét. Ezen iránymutatásoknak nem célja, hogy a hozzáférhet?séggel kapcsolatosan elérhet? valamennyi információt feltüntessék, vagy e terület minden szempontját lefedjék, hanem arra t?rekszenek, hogy ?sszefoglalják és kapcsolatot teremtsenek olyan hasznos források felé, melyek segédanyagként szolgálhatnak az információs és kommunikációs technológiáktól (IKT) eltér? területeken dolgozó szakemberei számára.Az iránymutatások kidolgozásának célja az oktatás területén tevékenyked? gyakorlati szakemberek és szervezetek munkájának támogatása, hogy valamennyi azt igényl? tanuló számára hozzáférhet?vé, illetve hozzáférhet?bbé tegyék az információkat. A hozzáférhet? információ létrehozására irányuló folyamat egyetemes. ?ppen ezért ezek az iránymutatások útmutatóként szolgának mindazon személyek vagy szervezetek számára, akik kül?nb?z? formátumban elérhet?, hozzáférhet? információkat kívánnak létrehozni.Az iránymutatások kidolgozását egyértelm?en alátámasztják mind az európai, mind pedig a nemzetk?zi szakpolitikák, melyek az információhoz való hozzáférésre emberi jogként tekintenek. Az ICT4IAL projekt webhelyén megtalálható ezen kulcsfontosságú szakpolitikák ?sszefoglalója.Az iránymutatások a k?vetkez?ket foglalják magukban:általános bevezet?, a f?bb kifejezések, a célcsoport és az Iránymutatások alkalmazási k?rének ismertetése;az információ és a t?megtájékoztatási eszk?z?k hozzáférhet?vé tételének lépései, beleértve az ajánlásokat és a megfelel? forrásokat is;példák hozzáférhet?ségi ellen?rz?lista formátumokra; ésegy átfogó szójegyzék, mely tartalmazza a lényeges kifejezések meghatározását.Az iránymutatások két egymásra épül? cselekvési lépést is tartalmaznak. A kül?nb?z? információtípusok hozzáférhet?vé tételével kapcsolatos 1. lépés iránymutatásainak k?vetésével a 2. lépés k?nnyebbé válik, ugyanis a hozzáférhet? információk már elérhet?ek lesznek a kül?nb?z? médiákon való használathoz.Az iránymutatások útmutatásul szolgálnak arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket kell tenni, illetve milyen er?forrásokat kell nyújtani a mélyrehatóbb tájékoztatás érdekében.Az iránymutatások nyitott oktatási segédanyagként j?ttek létre abból a célból, hogy kül?nféle kontextusokban és technológiai fejlesztésekben alkalmazhatóak, illetve a használat által b?víthet?ek legyenek.Az iránymutatások valamennyi fejezetében hivatkozásokat talál majd a szójegyzékben meghatározott vagy ismertetett egy-egy kulcsszóhoz, vagy pedig küls? forrásokhoz.Ezek az iránymutatások az IKT az információhoz való hozzáféréshez a tanulás során (ICT4IAL) projekt keretében kerültek kidolgozásra, melyet az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programja finanszírozott.Bevezetés és indoklás az iránymutatásokhozA technológiai innováció korában bárki lehet olyan információ szerz?je, amely az oktatást szolgálja, ugyanakkor nem kell mindenkinek szakért?nek lennie az információ hozzáférhet?vé tételében. Azonban azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy az információ, attól függ?en, hogy milyen formában van rendelkezésre bocsájtva, bizonyos felhasználók számára esetleg elérhetetlen lehet.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) k?zlése szerint:T?bb mint egymilliárd ember, azaz a F?ld lakosságának mintegy 15%-a küzd valamilyen fogyatékossággal.Mintegy 110-190 millió feln?tt küszk?dik jelent?s életviteli nehézséggel.A fogyatékossággal él?k aránya egyre n?vekszik, aminek okai t?bbek k?z?tt a lakosság el?regedése és a krónikus megbetegedések el?fordulásának emelkedése (WHO, 2014).A világ lakossága mintegy 15%-ának nincs hozzáférése az információhoz, hacsak nem teszik azt számukra hozzáférhet?vé.Az iránymutatások keretében használt ?fogyatékossággal él? és/vagy sajátos nevelési igény? tanulók” kifejezés azon potenciális célcsoportot jel?li, amely számára hasznos lehet az információ hozzáférhet?bbé tétele. Ez a megfogalmazás ?sszhangban van az ENSZ A Fogyatékossággal él? személyek jogairól szóló Egyezménye – UNCRPD (2006) és az ICT4IAL projekt partnerei k?z?tt k?t?tt megállapodások terminológiájával, ugyanis a ?sajátos nevelési igények” kifejezés gyakran a további igényekkel rendelkez? tanulók egy szélesebb k?rére utal, nem csak az UNCRPD által meghatározott fogyatékossággal él?kre.Technológiai szempontból mára rengeteg ember képes információt létrehozni, és azt megosztani. Ráadásul számtalan er?forrás áll ezeknek a szerz?knek a rendelkezésére, melyek segítségével megtanulhatják, hogyan hozzanak létre olyan dokumentumokat, melyek nem gátolják meg senki számára az azokhoz való hozzáférést, illetve azok használatát. Mindez nem azt jelenti, hogy minden információ szerz?jének szakért?nek kell lennie az információ valamennyi fogyatékossági formával és/vagy sajátos nevelési igénnyel rendelkez? személy részére t?rtén? hozzáférhet?vé tétele terén, hanem inkább azt, hogy valamennyi szerz?nek t?rekednie kell az elérhet? információ minimumk?vetelményeinek eleget tenni, ami valamennyi felhasználó számára egyaránt hasznos.Roppant fontos az általános információ – és kül?n?sen az oktatási célú információ – minden felhasználó számára elérhet? formában t?rtén? rendelkezésre bocsájtása. Nem hozzáférhet? információ szolgáltatása által további akadályok hárulnak a fogyatékossággal él? és/vagy sajátos nevelési igény? tanulók elé. A nem hozzáférhet? információ nem segíti ezeket a személyeket a lehet? legjobban, továbbá megvonja t?lük az ismeretmegosztásban való részvételt.Mindezt szem el?tt tartva az IKT az információhoz való hozzáféréshez a tanulás során projekt kidolgozott egy iránymutatás-csomagot, hogy ezzel is segítse a gyakorlati szakembereket a hozzáférhet? tananyagok létrehozásában.Ezek az iránymutatások, mint nyitott oktatási segédanyagok (OER) – melyek szabadon felhasználhatóak és adaptálhatóak –, k?nny? és egyszer? gyakorlati útmutatást kívánnak nyújtani a szerz?k számára abban, hogy azok hozzáférhet? média útján megosztható, hozzáférhet? információkat hozzanak létre. Az iránymutatások valamennyi létrehozott információtípusra érvényesek, azonban kül?n?sen a fogyatékossággal él? és/vagy sajátos nevelési igény? tanulók számára nyújtanak el?ny?ket az oktatást szolgáló információk esetében való alkalmazásukkal.Az információ hozzáférhet?vé tétele azonban nem csak a fogyatékossággal él? és/vagy sajátos nevelési igény? tanulók számára hasznos, hanem valamennyi tanuló el?nyére szolgál. ?ppen ezért az iránymutatások átfogó megk?zelítés?ek, és nem kül?n-kül?n foglalkoznak az egyes fogyatékosságokkal.Mit értünk ?hozzáférhet? információ” alatt?Az iránymutatásokban a ?hozzáférhet?séget” az ENSZ A Fogyatékossággal él? személyek jogairól szóló Egyezménye 9. cikke szerinti értelmezésben használjuk:… (a részes államok) megfelel? intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal él? személyek számára a fizikai k?rnyezethez, a k?zlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhet? vagy rendelkezésre álló lehet?ségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken (Egyesült Nemzetek Szervezete, 2006, 8.?old.).Ez egy tágabb fogalom, mely számos k?rnyezeti és fizikai tényez?t magában foglal. Az iránymutatások e meghatározás egy területére ?sszpontosítanak, ez pedig az információ elérhet?sége.Az iránymutatások keretében az információ egy bizonyos témával kapcsolatban k?z?lt üzenetet vagy adatot jelent. Nevezetesen, ezeknek az iránymutatásoknak a célja üzenetek megosztása, ami a tanulók tájékoztatását és a tudásépítést szolgálja az oktatási k?rnyezetben.Az iránymutatásokban megjelen? kül?nb?z? információtípusok lehetnek sz?vegek, képek, hanganyagok vagy videofelvételek. Ezek az információtípusok megoszthatók vagy átadhatók kül?nféle médiacsatornákon, mint például elektronikus dokumentumok, online források, videók és nyomtatott anyagok formájában.Ezek a médiacsatornák általában egyszerre t?bbféle információtípust is tartalmaznak.A médiacsatornák tekintetében az iránymutatások figyelembe veszik, hogy milyen módon t?rténik az információ egy bizonyos formátumba való átalakítása vagy becsomagolása – (például) sz?vegszerkeszt? programok segítségével –, valamint a felhasználó számára való átadása.Az oktatásban ez az alábbi tartalomtípusokra vonatkozik (a teljesség igénye nélkül):TananyagokKurzusok tartalmaKurzus leírásokRegisztrációs információk és rendszerekKutatási anyagokEgyetemi és k?nyvtári honlapokKatalógusok és tudástárake-learning szoftver és tanulási felületek.Hozzáférhet? információ alatt olyan formátumokban rendelkezésre bocsájtott információt értünk, mely a tartalmakhoz valamennyi tanuló számára ?másokkal azonos alapon” t?rtén? hozzáférést tesz lehet?vé (UNCRPD). A hozzáférhet? információ lehet?leg olyan információ, mely:lehet?vé teszi valamennyi felhasználó és tanuló számára a tartalomban való k?nny? eligazodást, éshatékonyan felfogható és megérthet? kül?nféle érzékelési csatornák, így a látás és/vagy hallás és/vagy tapintás által.A hozzáférhet?ség nem ugyanaz, mint a használhatóság. A hozzáférhet?ség a fogyatékossággal él? és/vagy sajátos nevelési igény? személyek részére a hozzáférés másokkal azonos alapon t?rtén? biztosításáról szól. A használhatóság a hatékony, eredményes és kielégít? felhasználói élmény nyújtásáról szól.Az információ valamennyi felhasználó vagy tanuló számára nyújtott 100%-os elérhet?sége nehezen megvalósítható ideál. Ugyanakkor a technológia lehet?vé teszi számunkra, hogy olyan módon hozzunk létre és osszunk meg információkat, hogy a felhasználók képesek legyenek a tartalmakat adaptálni, ami azt jelenti, hogy saját igényeik szerint módosíthatják az adott tartalmakat.Jelen dokumentumban számos, hozzáférhet?séggel kapcsolatos további kifejezés jelenik meg. Valamennyi lényeges kifejezés meghatározása megtalálható a szójegyzékben.Kinek szólnak ezek az iránymutatások?Az iránymutatások célk?z?nségéhez tartozik bármely személy vagy szervezet, mely egy adott oktatási k?rnyezetben információt hoz létre, tesz k?zzé, terjeszt és/vagy használ. A teljesség igénye nélkül ide sorolhatók az olyan információszolgáltatók, mint:iskolai dolgozókk?nyvtárosokegyetemi dolgozókkommunikációs tisztvisel?kkiadóksegítségnyújtó csoportok és civil szervezetek.Fontos megjegyezni, hogy habár egy egyéni szerz? vagy információszolgáltató számos lépést kezdeményezhet a hozzáférhet?ség javítására, az általános tájékoztatás és kül?n?sen az oktatást szolgáló, hozzáférhet? információszolgáltatás egy tágabb érdekcsoport bevonását teheti szükségessé, például:olyan iskolai és egyetemi d?ntéshozók, akik támogatják a hozzáférhet? megk?zelítésmódokat, és akik rendelkeznek a hozzáférhet?séggel kapcsolatos elfogadott politikákkal;a hozzáférhet? információ megosztását lehet?vé tev?, hozzáférhet? internetes felületek, eszk?z?k, oldalak és adattárak kialakításáért felel?s informatikusok és számítástechnikai (IT) szakemberek.Ezen iránymutatások azokra a lehet?ségekre ?sszpontosítanak, amelyek az e területen szakértelemmel nem rendelkez? gyakorlati szakemberek rendelkezésére állnak, hogy munkájukból kifolyólag hozzáférhet? információkat tudjanak létrehozni. A Hozzáférhet? információ nyújtása az egész életen át tartó tanulás számára cím? projekt szervezetek számára tartalmaz ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy szervezeti szinten hogyan támogassák a hozzáférhet? információszolgáltatást.Milyen támogatás nyújtható az iránymutatások által?Az iránymutatások tartalomtól és kontextustól függetlenül kívánnak konkrét példákat bemutatni arra, hogyan alkalmazhatóak a kül?nb?z? tanulási helyzetekben.Az iránymutatások az információ hozzáférhet?ségének kül?nb?z? szintjeit azonosítják, kezdve a k?nny? útmutatásoktól a szakmai szint? útmutatásokig, továbbá az IKT és a hozzáférhet?ség terén tapasztalattal rendelkez? szakemberek számára is tartalmaznak iránymutatásokat. Egy átlagos IT felhasználó számos lépést tehet egy bizonyos hozzáférhet?ségi szint elérése céljából. Mindazonáltal, bizonyos tartalmak – mint például e-k?nyvek és interaktív tananyagok – létrehozása sokkal kifinomultabb szoftverek igénybevételét teszi szükségessé, mint amelyekhez egy átlagos felhasználónak hozzáférése lehet. Ezek az iránymutatások azokra a lépésekre ?sszpontosítanak, melyeket a gyakorlati szakemberek tehetnek a tananyagnak a lehet? leghozzáférhet?bbé tétele érdekében.Ezek az iránymutatások ?nálló dokumentumként vagy nyitott oktatási segédanyagként egyaránt elérhet?ek, ez utóbbi pedig lehet?vé teszi a kül?nb?z? információk és médiák k?z?tti információkeresést. A nyitott oktatási segédanyagként m?k?d? iránymutatásokat a felhasználók szabadon igazíthatják saját k?rnyezetükh?z, továbbá megjegyzéseket f?zhetnek hozzá, és akár ki is egészíthetik ?ket.Az irányelvek egy sor feltételezésen alapulnak:Az információk hozzáférhet?ségének elérésére irányuló általános lépések egyetemes érvény?ek. ?ppen ezért az iránymutatások általánosságban vonatkoznak az információra, és kül?n?sen a tanulást szolgáló információra.Az iránymutatások átfogó megk?zelítés?ek, azaz nem konkrét fogyatékosságokra vagy sajátos nevelési igényekre koncentrálnak.A tartalom hozzáférhet?ségével kapcsolatos kihívások nagymértékben változhatnak a tartalom szerkezeti felépítésének függvényében. Például egy átlagos bestseller k?nyv szerkezeti szempontból kevésbé bonyolultabb, mint egy oktatási célú/tudományos anyag.A tananyagok hozzáférhet?sége sajátos kihívásokat jelent, ilyen például a tanuló és a tartalom k?z?tti interaktivitás, az ?rlapok kit?ltése vagy a képletek használata, amelyekre a technológia jelenleg még nem nyújt kézenfekv? megoldásokat az IKT-ban nem jártas személyek számáonyos esetekben nem elégséges a hozzáférhet? információ szolgáltatása. Számos fogyatékossággal él? és/vagy sajátos nevelési igény? személy és tanuló igényel hozzáférést a támogató technológiákhoz. A támogató eszk?z?k használata nem válik f?l?slegessé az információk hozzáférhet?vé tételével, hanem inkább kiegészíti azokat.Az információszolgáltatóknak – legyen szó általános vagy tanulást szolgáló információról – nem szükséges szakembereknek lenniük a hozzáférhet?ség terén ahhoz, hogy elérjék az információ minimális hozzáférhet?ségi szintjét.Az iránymutatások nem ?lelik fel a hozzáférhet? információ létrehozásának minden lépését, illetve nem helyettesítenek egyéb, meglév? forrásokat sem. Az iránymutatások gondosan ?sszegy?jt?tt és érvényesített kiindulópontot képeznek olyan hozzáférhet? információ létrehozásához, mely elvezet részletesebb forrásokhoz, mint például leírásokhoz, oktatóanyagokhoz vagy szabványokhoz.Az iránymutatásokra nem statikus er?forrásként kell tekinteni; azok kül?nféle kontextusokhoz, technológiai fejlesztésekhez hozzáigazíthatók, és a használat során b?víthet?k (például adaptálhatók jobbról balra haladó sz?vegekre is).Az iránymutatások lehet?vé teszik az új, hozzáférhet? tartalmak létrehozását, valamint a már meglév? anyagok felülvizsgálását.Jelenleg a technológia egy átmeneti korszakát éljük, legalábbis ami a hozzáférhet? információ létrehozását, terjesztését és olvasását illeti. A szoftverek segítségével a legt?bb tartalom hozzáférhet? formában is létrehozható. Ugyanakkor az új technológiák, mint például az e-k?nyvek, játékok vagy mobilalkalmazások esetében nem mindig áll az átlagos felhasználók rendelkezésére megfelel? szoftver. ?ppen ezért jelenleg korlátozott, hogy az átlagos felhasználók mit hozhatnak létre úgy, hogy az hozzáférhet? is legyen.Tekintettel a hozzáférhet? információk átlagos szoftverekkel t?rtén? létrehozásának korlátaira, vannak olyan tevékenységek, melyeket ki lehet szervezni harmadik feleknek, így például IT szakembereknek vagy webfejleszt?knek. Ezek az iránymutatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a beszerzési eljárásokban ezek a k?vetelmények szerepeljenek a feltételek k?z?tt.Az iránymutatások két cselekvési lépésen alapszanak:1. lépés: leírja, hogy sz?veg, képek vagy hanganyag segítségével hogyan hozható létre hozzáférhet? információ.2. lépés: leírja, hogyan tehet?ek a médiák – például elektronikus dokumentumok, online források vagy nyomtatott anyagok – hozzáférhet?vé.Ez a két lépés egymásra épül. A kül?nb?z? információtípusok elérhet?vé tételével kapcsolatos 1. lépés iránymutatásainak k?vetésével a 2. lépés k?nnyebbé válik, ugyanis a hozzáférhet? információ már elérhet? lesz a kül?nb?z? médiákon való használathoz.Mindegyik lépés esetében az iránymutatások javaslatokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a kül?nb?z? információtípusok hogyan tehet?k hozzáférhet?vé. Minden egyes javaslatot a folyamatot alátámasztó források listája k?vet. A k?vetkez?kben ismertetett források a k?vetkez? kategóriákba sorolhatók:?kezd?” szint: olyan cselekvések, melyeket k?zismert szoftverek átlagos szint? ismeretével el lehet végezni;?haladó” szint: olyan cselekvések, melyeket k?zismert szoftverek mélyreható ismeretével lehet elvégezni; és?professzionális” szint: olyan cselekvések, melyek végrehajtásához professzionálisabb szoftverismeret és általános programozói ismeretek szükségesek.Amennyiben nincs másképp feltüntetve, az iránymutatásokban belinkelt online források angol nyelv?ek. Az iránymutatásoknak a javaslatok és a források felhasználásával t?rtén? alkalmazása t?bb hozzáférhet? információhoz vezet a tanulás terén.1. lépés: A kül?nb?z? információtípusok hozzáférhet?vé tétele1. szakasz: Tegye sz?vegét hozzáférhet?véA sz?vegek hozzáférhet?vé tételekor az egyik legfontosabb szempont a sz?veg szerkezete és k?nny? áttekinthet?sége.A ?sz?vegszerkezet” általában arra vonatkozik, hogy a bekezdések logikusan k?vetkeznek-e egymás után, k?nnyen k?vethet? és olvasható-e a sz?veg az olvasó számára. Ami a sz?veg hozzáférhet?ségét illeti, a szerkezetnek kissé más értelme van: arra vonatkozik, hogy mi az, ami k?nnyen b?ngészhet?vé, áttekinthet?vé teszi azt. Minden egyes fejezetcím és alcím megjelenik a tartalomjegyzékben, pont úgy, ahogy a jelen dokumentumban is fel vannak tüntetve. Egy vizsgadolgozat esetében ez az egyes kérdéseket is jelentheti. Valamennyi fontos elemet – így például fejezetcímeket, táblázatokat, ábrákat, vizsgakérdéseket – bizonyos jellemz?kkel, illetve címkékkel lehet ellátni.A szerkezeti szempont alkalmazásával kétféleképpen javul a dokumentum hozzáférhet?sége. El?sz?r is k?nnyebb lesz bármely felhasználó számára, ideértve azokat is, akik támogató technológiákat használnak, hogy eligazodjon benne. Másodsorban pedig lehet?vé teszi egy másik felhasználó számára, hogy k?nnyebben átültethesse a sz?veget egy másik formátumba.A sz?veges információ (sz?veg) strukturálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a sz?veget valamennyi felhasználó számára hozzáférhet?vé tegyük. A sz?veges információ strukturálása az azt felépít? kül?nb?z? elemek ésszer? megjelenítésével (mint például a fejezetcímek, képfeliratok és táblázatok egymást k?vet? használata) t?rténik. Egy megfelel?en strukturált dokumentumot a felhasználó k?nnyen át tud alakítani az általa el?nyben részesített formátumba; például egy jól strukturált sz?veges dokumentum képerny?felolvasók vagy egyéb támogató technológiák segítségével hangosan felolvasható és b?ngészhet?, mik?zben megmarad a sz?vegben beágyazott logikai sorrend is.Minél bonyolultabb a vizuális megjelenítés (táblázatok, lábjegyzetek, sz?vegdobozok, ikonok stb.), annál fontosabb megjel?lni a szerkezetbeli logikus olvasási sorrendet.Meglehet?sen bonyolult sz?vegek esetén nem árt tudni, ki a célk?z?nség, és annak megfelel?en felépíteni azok szerkezetét. Sok esetben a sz?veg egy leegyszer?sített változata hasznosabbnak bizonyul számos felhasználó számára.Kül?n?sen nagy kihívás a sz?vegalapú oktatási anyagokban az interaktív elemek hozzáférhet?vé tétele.1.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé a sz?veges információkatHasználja – a dokumentum céljának megfelel?en – a lehet? legegyszer?bb nyelvezetet.A bet?méret legalább 12-es nagyságú legyen.Használjon sans serif bet?típust, mint például az Arial, a Helvetica vagy a Verdana.Online sz?vegekhez használja a Verdana, a Tahoma vagy a Trebuchet MS bet?típusokat, melyeket kifejezetten a képerny?n való olvasásra terveztek.Tegye lehet?vé a felhasználó számára, hogy az online sz?vegekben igény szerint módosíthassa a bet?típust és bet?méretet.Sorkizárás helyett inkább balra igazítsa a sz?veget.Amennyiben r?vidítéseket vagy mozaikszavakat is használ, az els? el?fordulásnál adja meg azok teljes megnevezését.A sz?veg szerkezetét a használt sz?vegszerkeszt? által felkínált, el?re meghatározott címsorstílusok és sz?vegtest segítségével alakítsa ki. Ezek a címsorok logikus sorrendben kell, hogy k?vessék egymást.A címsorstílusokat csak akkor használja, amikor azok a struktúra meghatározását szolgálják, ne pedig a tartalom kiemelését szolgáló bet?hatások (?effektusok”) érdekében.Listák esetén használja a ?Felsorolás és számozás” funkciókat.Adja meg a dokumentuma els?dleges természetes nyelvét a dokumentum metaadataiban. A sz?vegben jel?lje meg az egyéb nyelvre való váltásokat.Azonosítsa és adja meg a sz?vege kulcsszavait.Ahol lehetséges, adjon meg r?vid tartalmi vagy fejezeti ?sszefoglalókat.Online sz?vegek esetében tegye lehet?vé a csak billenty?zet vagy billenty?parancsok segítségével t?rtén? b?ngészést.Gondoskodjon róla, hogy ne a színek és a vastag, illetve d?lt bet?k használata legyen az egyetlen módszere az üzenet k?zvetítésére.Gondoskodjon róla, hogy a sz?veg és a háttér színeinek kombinációja nagyon jó kontrasztot alkossanak.Gondoskodjon róla, hogy a sz?veg és a grafikák a színek mell?zésével is k?nnyen érthet?ek legyenek. Gondoskodjon róla, hogy valamennyi színnel k?zvetített információ szín használata nélkül is elérhet? legyen. A kül?nféle tartalmak kiemelésekor ne csak a színekre hagyatkozzon.Gondoskodjon róla, hogy sz?vegének nem sz?veg formátumú megfelel?i (például képek, videók és hangfelvételek) is elérhet?ek legyenek. Ez hasznos bizonyos felhasználók, kül?n?sen az olvasni nem tudó vagy olvasási nehézségekkel küzd? személyek számára.A sz?vegszerkezet f? elemeiben található információ kiegészítése/egyértelm?vé tétele szempontjából kül?n?sen lényeges lábjegyzeteket és hivatkozásokat célszer? megszámozni, a számoknak pedig kifejezetten k?t?dniük kell ezekhez a f?bb elemekhez.Az adattáblázatokat lássa el sor- és oszlopfejlécekkel, és r?viden ismertesse tartalmukat.Gondoskodjon róla, hogy az elrendezés támogassa a tartalomnak megfelel? olvasási irányt (balról jobbra vagy jobbról balra, a használt nyelvt?l függ?en).Gondoskodjon róla, hogy valamennyi hivatkozás és elem egyedi és jól k?rülírt címkével legyen ellátva.Az ?rlapmez?ket lássa el címkével.Online sz?vegek esetében tegye lehet?vé a csak billenty?zet vagy billenty?parancsok segítségével t?rtén? b?ngészést.1.2. Források a sz?veges információ hozzáférhet?vé tételéhezEgyszer? utasításokLoad2Learn [T?ltsd le és Tanulj elnevezés? brit szervezet] oktatóvideók: strukturált dokumentumok és hozzáférhet? hordozható dokumentum formátum (PDF) létrehozása Microsoft Word-benBooks for All [K?nyvet mindenkinek] – Accessible Text: Guidelines for Good Practice [Hozzáférhet? sz?veg: Iránymutatások a bevált gyakorlatokhoz]: útmutató tanároknak a hozzáférhet? oktatóanyagok létrehozásáhozInclusive Learning Design Handbook – Introduction [Kézik?nyv a befogadó tanulás megtervezéséhez – Bevezet?]: oktatók, tartalomkészít?k, webfejleszt?k és egyéb szakemberek segédanyaga az adaptálható és személyre szabható oktatási er?források létrehozásáhozAccessible Digital Office Document Project [Hozzáférhet? digitális irodai dokumentum projekt]: hozzáférhet?ség a sz?vegszerkeszt?, táblázatkezel?, prezentációs, PDF és e-k?nyv alkalmazásokbanHaladó utasításokA tartalom szerkezetének megértése: A W3C iránymutatása olyan tartalom létrehozásához, mely kül?nb?z? formákban bemutatható anélkül, hogy veszítene az információtartalmából vagy a szerkezeti elemeib?lSzínhasználat: A W3C iránymutatása a tartalom megkül?nb?ztethet?vé tételéhezInclusive Learning Design Handbook – Inclusive EPUB 3 [Kézik?nyv a befogadó tanulás megtervezéséhez – Befogadó EPUB 3]: segédanyag az EPUB 3-at használni kívánó tartalomkészít?knek és oktatóknak.National Center for Accessible Media [Országos K?zpont a Hozzáférhet? Médiáért]: segédanyagok hozzáférhet? oktatási, televíziós, internetes és multimédiás anyagok készítéséhezDIAGRAM Center [DIAGRAM K?zpont]: hozzáférhet? digitális képek készítése és használataProfesszionális utasításokAdaptálható sz?vegszerkezet létrehozása: olyan tartalom létrehozása, mely kül?nb?z? formákban bemutatható anélkül, hogy veszítene az információtartalmából vagy a szerkezeti elemeib?lAz információ és struktúra elválasztása a bemutatás módjától, hogy azokat kül?nféle módokon lehessen bemutatniA sz?veg egyik oldalra igazítása weboldalakonBillenty?parancsokkal való b?ngészés lehet?vé tétele, hogy a tartalom billenty?zet vagy billenty?zet interfész segítségével kezelhet? legyen2. szakasz: Tegye képeit hozzáférhet?véA képek segítenek az üzenet k?zvetítésében. Ahhoz, hogy a képek mindenki számára hasznosak legyenek, a vizuális tartalomhoz mellékelni kell az információ leírását is. A képek lehetnek fotók, rajzok vagy grafikonok.A képek hozzáférhet?vé tételének legf?bb részeként célszer? alternatív sz?veget hozzájuk adni.2.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé a képes információkatNe mellékeljen olyan képeket, melyek nem nyújtanak semmilyen hozzáadott, értelmes vagy értékes információt.Ne használjon képet a sz?veg helyettesítésére.Lássa el képeit alternatív sz?veggel – olyan leírással, mely a képpel azonos üzenetet hordoz. Tüntesse fel, hogy épp mit ábrázol, és kerülje az olyan leírásokat az alternatív sz?vegben, mint ?a … képe”.Minden nem sz?veges elemhez mellékeljen alternatív sz?veget.Kerülje a piros, z?ld, sárga, valamint a szürke világosabb árnyalatainak alkalmazását.Használjon megfelel? mérték? színkontrasztot a sz?veg és a háttér k?z?tt.Kerülje a túl sok képpel, formával vagy színnel telezsúfolt háttereket.Kerülje az egyéb elemek, mint például képek m?gé rejtett hivatkozások vagy sz?vegek használatát.Tegye lehet?vé, hogy az online képek szükség szerint méretezhet?ek legyenek.2.2. Segédanyagok a képes információ hozzáférhet?vé tételéhezEgyszer? utasításokWebAIM [Tartsuk ?szben a Webes Hozzáférhet?séget elnevezés? amerikai non-profit szervezet] hozzáférhet? képek: hozzáférhet?ségi alapelvek és technikák képekhezHaladó utasításokWebAIM alternatív sz?veg internetes képekhezFolyamatokat ábrázoló komplex vagy dinamikus képek hozzáférhet?vé tétele3. szakasz: Hanganyagok hozzáférhet?vé tételeA hanganyag formájában elérhet? információ olyan nagyobb felhasználói csoport számára lehet hasznos, akik amúgy nem tudnak hozzáférni a kizárólag vizuális csatornákon keresztül k?z?lt információkhoz. Ahhoz, hogy a hanganyag bárki számára hozzáférhet? legyen, azt egyéb információtípussal együtt kell megosztani, így például sz?veggel kombinálva vagy jelbeszédes videóval helyettesítve.3.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé a hangalapú információkatAdja meg hanganyaga sz?veges megfelel?jét. Ennek olyan sz?vegnek kell lennie, amely ugyanazt az információt hordozza, mint a videó, mégpedig lényeges tartalmak mell?zése nélkül. Az átiratok és képfeliratok jó példák a sz?veges megfelel?re.Amennyiben lehetséges, a sz?vegben lehessen szavakat kiemelni.A hanger? legyen állítható.A hangriasztásokat képi megfelel?vel jel?lje.Adjon alternatívákat a hangos médiára.Kerülje a hanganyag vagy videó lejátszásának automatikus elindulását.Adjon meg billenty?zetr?l hozzáférhet? gyors el?retekerési, visszatekerési és szüneteltetési funkciókat.Tegye lehet?vé a felhasználó számára k?nyvjelz?k beszúrását.3.2. Segédanyagok a hangalapú információ hozzáférhet?vé tételéhezHaladó utasításokIMS Global Learning Consortium [IMS Globális Tanulási Konzorcium]: Iránymutatások a sz?vegek, hanganyagok, képek és multimédiák tanulás céljával való hozzáférhet?vé tételéhezNemzetk?zi szabvány – ISO/IEC 40500:2012 – Információtechnológia – W3C Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.0 – Abstract [A W3C webes tartalmak hozzáférhet?ségére vonatkozó iránymutatásai (WCAG) 2.0 – Kivonat]: ajánlások az internetes tartalom hozzáférhet?bbé tételéhezWeb Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.0 – W3C Recommendation 11 December 2008 [A W3C webes tartalmak hozzáférhet?ségére vonatkozó iránymutatásai (WCAG) 2.0 – A W3C 2008. december 11-i ajánlásai]: alternatívák a hangos médiáraHow to Meet WCAG 2.0 [Hogyan feleljünk meg a WCAG 2.0 k?vetelményeinek?]: A WCAG 2.0 k?vetelmények és technológiák r?vid ismertetéseUnderstanding WCAG 2.0 [A WCAG 2.0 megértése]: A WCAG 2.0 irányelvek és sikerfeltételek részletes technikai ismertetéseDAISY Konzorcium: b?ngészhet? hangosk?nyvek készítéseProfesszionális utasításokW3C: Megfelel? alternatívák biztosítása a hangos és képi tartalmakhozW3C: Példák sz?veges megfelel?kre nem sz?veges információkhozW3C: A hanganyagokra nyújtott alternatívák sikerfeltételeiW3C: Adjon alternatívákat az id?-alapú médiára4. szakasz: Videók hozzáférhet?vé tételeA vizuális médiacsatornákhoz hozzáférni képtelen felhasználóknak hangos ismertet?kre van szükségük a bemutatott információ megértéséhez. A hangos médiacsatornákhoz hozzáférni képtelen felhasználók esetében zárt feliratozást kell alkalmazni a párbeszédek és valamennyi fontos hangi információ megértése érdekében. A videóban használt nyelvet nem ért? felhasználók számára feliratot kell biztosítani az elhangzó párbeszédekhez. A videó átirata azon felhasználók számára szükséges, akik nem férnek hozzá a vizuális vagy hangos médiacsatornákhoz.4.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé a videó médiákatBiztosítson a videóhoz sz?veges megfelel?t vagy képfeliratokat. T?rekedjen arra, hogy ne csak az elhangzott szavakat feliratozza, hanem arról is adjon egy r?vid leírást, hogy éppen mi t?rténik a képerny?n.Gondoskodjon róla, hogy a sz?veges megfelel?/átirat vagy a képfeliratok szinkronban legyenek a videóval. A képfeliratozás egy alternatív mód annak megjelenítésére, hogy mi hangzik el éppen. Az átiratok tartalmazzák a videó által k?z?lt valamennyi információt.Gondoskodjon róla, hogy a felhasználó szabályozni tudja a videó hanger?sségét, illetve megállíthassa azt. Biztosítson gyors el?retekerési, visszatekerési és szüneteltetési funkciót.Gondoskodjon róla, hogy a videó kül?nféle médialejátszókon lejátszható legyen.Gondoskodjon róla, hogy a videó let?lthet? tosítson a videóhoz alternatívákat.Kerülje a videó lejátszásának automatikus elindulását.4.2. Segédanyagok videó médiái hozzáférhet?vé tételéhezEgyszer? utasításokBevezetés a képfeliratozás, átiratok és hangos leírások világábaHaladó utasításokIránymutatások a videóalkalmazások hozzáférhet?vé tételéhezAccessGA [az USA Georgia államának hozzáférhet?séget támogató kezdeményezése] képfeliratozás: alapelvek, technikák, segédanyagok és ajánlásokW3C: Zárt feliratozás hozzáadásaProfesszionális utasításokAz OFCOM / ITC útmutatása a hangos leírások szabványaihozYouTube videó hozzáférhet?ség: hozzáférhet? YouTube videó és YouTube lejátszó beágyazása egy honlapra2. lépés: A médiák hozzáférhet? módon t?rtén? eljuttatása a felhasználókhozA megosztott információk egyre inkább tartalmazzák az 1. lépésben megemlített ?sszes információtípust (sz?veg, kép, hanganyag és videó). A k?zzétett információ elektronikus dokumentumok, online-segédanyagok vagy nyomtatott anyagok kombinációja.Ha a kül?nb?z? információtípusokat az iránymutatások 1. lépése szerint teszik hozzáférhet?vé, a hozzáférhet? médiák (például weboldalak) létrehozása is k?nnyebb. ?ppen ezért, az információtípusok hozzáférhet?sége a hozzáférhet? információk k?zlésének el?feltétele, így az elk?vetkez?kben ezt t?bbé nem említjük meg. Feltételezzük, hogy az 1. lépést megvalósították.1. szakasz: Elektronikus dokumentumok hozzáférhet?vé tételeAz elektronikus dokumentum az információtípusok keveredésének egyik legelterjedtebb formája. Az elektronikus dokumentumok lehet?vé teszik a szerz?k számára, hogy például képeket, táblázatokat és videókat ágyazzanak be.Az elektronikus dokumentumokban található információ sz?veges dokumentumokban – így Microsoft Word, Adobe PDF, prezentációk vagy diavetítések – vagy audio formátumban – így MP3-ban vagy analóg kazettán – bocsájtható rendelkezésre. Noha a teljes mérték? hozzáférhet?ség elérése függ a választott megk?zelítést?l, ezen elektronikus dokumentumok hozzáférhet?vé tételét jóval k?nnyítheti a hozzáférhet? információtípusok használata.Fontos megjegyezni, hogy számtalan szerz?i eszk?z ma már kínál hozzáférhet?ségi és ellen?rz? funkciókat annak biztosítására, hogy valamennyi dokumentum hozzáférhet? formátumban legyen létrehozva.Egy hozzáférhet? PDF például gyakran hozzáférhet? sz?veges dokumentumként kezdi pályafutását. A legt?bb hozzáférhet?ségi jellemz? átültethet? más formátumokba is. Mindazonáltal, a szoftver verziójától függ?en megt?rténhet, hogy egyes hozzáférhet?ségi jellemz?k nem átültethet?ek.A j?v?ben a t?kéletesített e-k?nyvek jelent?s mértékben javítani fogják a hozzáférést számtalan tartalomtípushoz olyan speciális szabványok keretében, mint az EPUB 3 és kül?n?sen az EDUPUB. Az e-k?nyvek újabb kihívásokat jelentenek a hozzáférhet?ség szempontjából, hiszen ezek interaktív funkciókat, animációkat és egyéb fejlett jellemz?ket is magukba foglalhatnak.1.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé az elektronikus dokumentumokatAdja meg dokumentuma nyelvét.A használt szoftver erre vonatkozó funkciója segítségével címkézze dokumentumát, ezzel struktúrát k?lcs?n?zve neki.Használja a szoftvere kínálta egyszer? hozzáférhet?ség-ellen?rz?t még miel?tt megosztaná a dokumentumot.PDF készítése esetén használja a szoftver legnaprakészebb változatát. Az újabb szoftver verziók naprakészebb hozzáférhet?ségi funkciókkal rendelkeznek. Arról is gondoskodjon azonban, hogy az elektronikus dokumentum a szoftver korábbi verzióival is használható legyen.T?ltse ki a metaadatokra vonatkozó információkat, ezzel lehet?vé téve a felhasználóknak, hogy internetes keresés során rátaláljanak az információra. A legalapvet?bb megadandó információ a dokumentum címe és els?dleges természetes nyelve.Foglalja bele az ?sszes lényeges elemet a dokumentum szerkezetébe.Kerülje a vízszintes g?rgetést (a dokumentum balról jobbra vagy jobbról balra való g?rgetése).Adjon leírást az ?rlapmez?kh?z.1.2. Segédanyagok az elektronikus dokumentumok hozzáférhet?vé tételéhezEgyszer? utasításokBevezetés a Hozzáférhet? Oktatási Tananyagokba oktatók, szerz?k és felhasználók részéreBooks for All [K?nyvet mindenkinek] – Accessible Text: Guidelines for Good Practice [Hozzáférhet? sz?veg: Iránymutatások a bevált gyakorlatokhoz]: útmutató tanároknak a hozzáférhet? oktatóanyagok létrehozásáhozInclusive Learning Design Handbook [Kézik?nyv a befogadó tanulás megtervezéséhez]: oktatók, tartalomkészít?k, webfejleszt?k és egyéb szakemberek segédanyaga az adaptálható és személyre szabható oktatási er?források létrehozásáhozTingtun PDF hozzáférhet?ség-ellen?rz?: egy PDF dokumentum hozzáférhet?ségének ellen?rzése annak felt?ltése vagy belinkelése általWebAIM PDF hozzáférhet?ség: bevezetés és útmutató hozzáférhet? PDF-ek létrehozásáhozCATEA irányelvek hozzáférhet? PDF dokumentumok létrehozásáhozLoad2Learn videó arról, hogy miként hozzunk létre hozzáférhet? PDF dokumentumokat Microsoft Word 2007 és 2010 segítségévelLoad2Learn oktatóvideók: hozzáférhet? dokumentumok, strukturált dokumentumok, hangosk?nyvek, sz?vegfelolvasók, e-k?nyvek, produktivitás és hozzáférhet?ségWebAIM irányelvek hozzáférhet? Microsoft Word dokumentumok készítéséhezCATEA irányelvek hozzáférhet? Word dokumentumok létrehozásáhozCATEA irányelvek hozzáférhet? Excel dokumentumok létrehozásáhozWebAIM irányelvek hozzáférhet? PowerPoint dokumentumok készítéséhezCATEA irányelvek hozzáférhet? PowerPoint dokumentumok létrehozásáhozHaladó utasításokAdobe Acrobat X segédanyag hozzáférhet? PDF dokumentumok létrehozásáhozPDF Accessibility Checker (PAC2) [PDF hozzáférhet?ség-ellen?rz?] – a Matterhorn-protokoll alapjánWebAIM útmutató hozzáférhet? ?rlapok létrehozásáhozWebAIM útmutató hozzáférhet? táblázatok létrehozásáhozLoad2Learn videó arról, hogy hogyan készítsünk DAISY k?nyvet Word dokumentumbólMatt Garrish: Accessible EPUB 3 [Hozzáférhet? EPUB 3], ingyenes e-k?nyv az O’Reilly-t?lDAISYpedia: tájékoztató- és segédanyag a DAISY szabványok gyakorlatba ültetéséhezContrast-A kontrasztellen?rz? a hozzáférhet? színkombinációk megtalálásáhozProfesszionális utasításokWebAIM útmutató hozzáférhet? keretek létrehozásáhozEPUB hozzáférhet?ségi fórum az -on: az elektronikus kiadás és elektronikus tartalomfogyasztás fejlesztését támogató globális kereskedelmi és szabványügyi szervezetDIAGRAM Center [DIAGRAM K?zpont] Tuti tippek hozzáférhet? EPUB 3 fájlok létrehozásához2. szakasz: Az online források hozzáférhet?vé tételeAz online források – mint például a weboldalak, adatbázisok és online felületek – szintén nagy valószín?séggel tartalmazzák valamennyi információtípust – sz?veget, képeket, hang- és videofelvételeket. Számos forrás áll rendelkezésre az online források hozzáférhet?vé tételéhez, továbbá széles k?rben elismert és elfogadott nemzetk?zi szabványok is érvényben vannak erre vonatkozóan.Az online források létrehozásakor a hozzáférhet?séggel kapcsolatos legfontosabb lépés a Web Content Accessibility Guidelines [a webes tartalmak hozzáférhet?ségére vonatkozó iránymutatások] (WCAG 2.0) betartása. Ezek az iránymutatások haladó felhasználóknak szólnak.Az információszolgáltatók nagy valószín?séggel kiszervezik az online források fejlesztésére irányuló tevékenységeket. Ilyen esetben az alábbi elemek beszerzési és alvállalkozó-kiválasztási szempontokként is tekinthet?ek.2.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé az online forrásokatMetaadatok megadása. Az er?források megfelel? kifejezésekkel vagy hozzáférhet?ségi jellemz?kkel való ellátása megk?nnyíti a felhasználók számára a lényeges és hozzáférhet? információk megtalálását.Használjon reszponzív webdesign-t, mely lehet?vé teszi a tartalom adaptálását a felhasználó készülékéhez.Honlapját a felhasználó-k?zpontú tervezés (user-centred design – UCD) irányelvei szerint hozza létre.Adjon meg honlaptérképet. A felhasználóknak legyen elképzelése arról, hogy épp hol is járnak a honlapon.K?vetkezetesen alkalmazza a b?ngészési mechanizmusokat.Használjon breadcrumb (azaz ?kenyérmorzsa”) navigációs eszk?zt, amely a kiindulóponttól mutatja az utat a felhasználó jelenlegi tartózkodási helyéig, így meghatározva a felhasználók helyzetét.Tegye lehet?vé a hivatkozások és címsorok Tab billenty? segítségével t?rtén? b?ngészését. Adjon meg billenty?parancsokat a fontosabb hivatkozásokhoz.Segítse a felhasználókat a tartalmak megtalálásában. Helyezzen el egy keres?funkciót minden oldalon.A hivatkozásokat és fejléceket logikus sorrendben bocsássa a felhasználók rendelkezésére, megk?nnyítve ezzel a b?ngészést.Az információt ossza fel kezelhet? blokkokra.Az elrendezés és megjelenítés szabályozásához használjon stíluslapokat. ?gy rendezze a dokumentumokat, hogy azok stíluslapok nélkül is olvashatóak legyenek.Készítsen egy olyan megjelenítési stílust, mely minden oldalon egységes. El?re meghatározott címsorok segítségével k?lcs?n?zz?n struktúrát az egyes oldalaknak. Az ?n által megadott címsorok logikus sorrendben kell, hogy k?vessék egymást.Használjon alternatív sz?veges leírásokat a képekhez.Ingyenes eszk?z?k segítségével ellen?rizze a szíonyosodjon meg róla, hogy az oldal valamennyi funkcionalitása eszk?zt?l független legyen, azaz akár billenty?zet vagy hangvezérlés segítségével is használható legyen.Gondoskodjon róla, hogy a mozgó, villogó, g?rdül? vagy automatikusan frissül? tárgyak vagy oldalak szünetelhet?k vagy megállíthatók legyenek.Gondoskodjon róla, hogy a billenty?zet fókusz ne vesszen el az oldal frissülésével.Minden oldalba építsen be egy Navigációs hivatkozások átugrása (Skip Navigation) funkciót.Válassza el az információt és a struktúrát a bemutatás módjától, hogy azokat kül?nféle módokon lehessen bemutatni.Használjon szemantikus struktúrát a címek, alcímek, idézetek, idézetblokk kiemelések, listák stb. esetében.Csoportosítsa a kapcsolódó hivatkozásokat, azonosítsa a csoportot (user agent, azaz felhasználói ágens kliensalkalmazások esetében), és amíg a user agent programok ezt elvégzik, tegye lehet?vé a csoport megkerülését.Olyan adattáblázatok esetén, amelyeknél a sor- vagy oszlopfejléceknek két vagy t?bb logikai szintje van, alkalmazzon jel?l?ket (markup) az adatcellák és fejléccellák társításához.Gondoskodjon róla, hogy a dinamikus tartalom megfelel?i szintén frissüljenek a dinamikus tartalom módosulásával.Ellen?rizze weboldalait az esetleges hozzáférhet?ségi problémák kisz?rése érdekében az alábbi háromlépéses folyamat segítségével:Kézi ellen?rzés.Automatikus ellen?rzés az alább megadott ingyenesen elérhet? er?források segítségével.Megbízható támogató technológia – például képerny?felolvasó – felhasználók segítségével tesztelje a képerny?nagyító szoftvert és a hangbeviteli funkciót.Tesztelje az oldalakat egy beszédalapú információbevitellel m?k?d? b?ngész?ben (speech browser).Kerülje a vízszintes g?rgetést (a dokumentum balról jobbra vagy jobbról balra való g?rgetése).Adjon leírást az ?rlapmez?kh?z.2.2. Segédanyagok az online er?források hozzáférhet?vé tételéhezAz alábbi listában hozzáférhet?ség-ellen?rzési feladatokat ellátó automatizált eszk?z?k vannak felsorolva. Ezek az eszk?z?k roppant értékesek és hasznosak, azonban néha tévesen vezethetnek pozitív vagy negatív eredményhez, ezért ne hagyatkozzon kizárólag rájuk.Egyszer? utasításokW3C Web Accessibility Initiative [A W3C Webes hozzáférhet?ségi kezdeményezése]: stratégiák, iránymutatások és er?források a webes hozzáférhet?séghezHaladó utasításokWebAIM WCAG 2.0 Ellen?rz?lista: a HTML-lel kapcsolatos alapelvek és technikák gyakorlatba ültetésére vonatkozó ajánlásokat bemutató ellen?rz?lista azok számára, akik meg szeretnének felelni a WCAG 2.0 el?írásainakW3C Markup Validation Service [jel?l?nyelv helyességét ellen?rz? szolgáltatás]: ellen?rzi a HTML, XHTML, SMIL, MathML stb. alapú webes dokumentumok jel?l?nyelvének helyességétWAVE: webes hozzáférhet?séget ellen?rz? eszk?zFunctional Accessibility Evaluator (FAE) [Funkcionális Hozzáférhet?ség ?rtékel?]: egy weboldalak hozzáférhet?ségét értékel? eszk?zA The Paciello Group Colour Contrast Analyser [Színkontraszt-elemz?] programja: megfelel/nem felel meg eredmény? felmérést végez a WCAG 2.0 színkontraszt sikerkritériumok teljesülésének ellen?rzésére, továbbá bizonyos vizuális k?rülményeket szimulál annak bemutatására, hogy a 20/20-nál gyengébb látásúak számára hogyan jelenik meg a webes tartalom.TAW: WCAG 1.0 és 2.0, valamint mobileOK web-ellen?rz? (angol, spanyol, katalán és galíciai nyelven)ACHECKER: webes hozzáférhet?séget ellen?rz? eszk?zTotal Validator: ?minden az egyben” jelleg? (X)HTML validáló, hozzáférhet?ség validáló, helyesírás-ellen?rz? és hibás hivatkozás ellen?rz? eszk?zAccessMonitor: webes hozzáférhet?ség ellen?rz? eszk?z (portugál nyelven)Examinator: webes hozzáférhet?ség ellen?rz? eszk?z (spanyol nyelven)MSF&W színkontraszt arány kalkulátor: a weboldalakon megjelen? színkontraszt ellen?rzéséhezSzünet, Megállítás, Elrejtés: útmutatás az animációs tartalmak szüneteltetéséhez, megállításához és elrejtéséhez.TRACE Photosensitive Epilepsy Analysis Tool (PEAT): ingyenesen let?lthet? er?forrás a webes tartalmak és szoftverek lefagyási kockázatainak felismeréséhez3. szakasz: A nyomtatott tartalmak hozzáférhet?vé tételeHabár a nyomtatott tartalmakhoz számos, nyomtatott sz?veget használni képtelen felhasználó nehezen férhet hozzá, a nyomtatott dokumentumok folyamatos használata – általános céllal és tanulási k?rnyezetben egyaránt – az el?relátható j?v?ben továbbra is elterjedt lesz.A nyomtatott tartalom kevésbé tehet? hozzáférhet?vé, mint az elektronikus információ. Az elektronikus információ magában foglalja a multimédiás tartalmak beépítésének lehet?ségét; ennek k?sz?nhet?en a tartalom kül?nb?z? médiákon osztható meg. Például, a sz?veg helyettesíthet? hangos vagy jelnyelvet használó videóval. A felhasználónak vagy a tanulónak sajátos fogyatékossága vagy nevelési igénye függvényében kül?nb?z? érzékelési csatornára vagy érzékelési csatornák keverékére van szüksége, amit a nyomtatott anyag nem tud biztosítani.Mindazonáltal vannak olyan felhasználók/tanulók, akik a nyomtatott anyagot az elektronikus úton elérhet? anyagnál sokkal hozzáférhet?bbnek tartják. ?ppen ezért a nyomtatott forma továbbra is fontos marad, noha egyetemes elérhet?sége nem megvalósítható.A nyomtatott anyag egyik alternatívája – azonos korlátokkal – a Braille-írás.3.1. Hogyan tegyük hozzáférhet?vé a nyomtatott anyagokatHasználjon 12-es, 14-es vagy annál nagyobb bet?típust.Használjon sans serif bet?típusokat.Alternatívaként mellékeljen egy elektronikus változatot is dokumentumához.A felhasználói igényeknek megfelel? bet?típust és papírszínt hasznátosítson alternatív változatokat is, mint például Braille-írásos verziót (kérés esetén) vagy nagyméret? nyomtatott változatokat. Nagyméret? nyomtatott dokumentumok készítése elektronikus fájlok alapján: el?sz?r nyomja meg a ?Ctrl Shift A” billenty?parancsot az ?sszes sz?veg kijel?léséhez, majd a ?Ctrl Shift >” billenty?parancsot a bet?méret arányos n?veléséhez.Készítsen és szúrjon be leírásokat vagy alternatív sz?vegeket a hivatkozások, képek, táblázatok és ?sszes t?bbi, a látássérültek által nem látható tartalom helyére a Braille-nyomtatókhoz.3.2. Segédanyagok a nyomtatott anyagok hozzáférhet?vé tételéhezLoad2Learn videó hozzáférhet? dokumentumok létrehozásárólLoad2Learn videó nagy bet?kkel szedett dokumentumok létrehozásárólAz iránymutatások alkalmazása kül?nb?z? médiák és specifikus formátumok esetébenAz alábbi ellen?rz?listák gyakorló szakemberek számára készültek, és azt ismertetik, hogyan alkalmazhatók ezen iránymutatások specifikus médiák és formátumok esetében.Minden egyes konkrét formátum esetében az 1. és 2. lépésben ismertetett cselekvések valamely kombinációja van feltüntetve azt szemléltetve, hogy miként kell alkalmazni az ajánlásokat. Ezeket az ellen?rz?listákat a már elkészült anyagok ellen?rzésére vagy felülvizsgálatára is lehet használni.Diavetítések és prezentációk1. lépés:Sz?veg:Használja a dokumentumának megfelel? legegyszer?bb nyelvezetet.Használjon nagy bet?méretet.Használjon sans serif bet?típust, mint például az Arial, a Helvetica vagy a Verdana.Listák esetén használja a ?Felsorolás és számozás” funkciókat.Ne zsúfolja tele a diákat túl sok információval.Használjon nagyon jó kontrasztot alkotó sz?veg- és háttérszíneket.Gondoskodjon róla, hogy a sz?veg és a grafikák a színek mell?zésével is k?nnyen érthet?ek legyenek.Kép:Lássa el képeit alternatív sz?veggel a kép k?rülírásához.Használjon megfelel? mérték? színkontrasztot a kép és a háttér k?z?tt.Kerülje a túl sok képpel, formával vagy színnel telezsúfolt háttereket.Kerülje az egyéb elemek, mint például képek m?gé rejtett hivatkozások vagy sz?vegek használatát.Hang:Adja meg hanganyaga sz?veges megfelel?jétosítson hanger?-szabályozási, gyors el?retekerési, visszatekerési és szüneteltetési funkciót.Gy?z?dj?n meg róla, hogy a képfeliratok szinkronban vannak a videóval.Videó:Gondoskodjon róla, hogy a képfeliratok szinkronban legyenek a videóval.2. lépés:Használja a szoftvere által nyújtott diaelrendezéseket.A dián található sz?veget másolja a jegyzeteknek kialakított részbe.T?ltse ki a metaadat információkat, ezzel lehet?vé téve a felhasználóknak, hogy internetes keresés által rátaláljanak az információkra.Online vagy e-learning eszk?z?k1. lépés:Sz?veg:Használja a célcsoportnak megfelel? legegyszer?bb nyelvezetet.Az információt ossza fel kezelhet?, egyenl? hosszúságú blokkokra.Listák esetén használja a ?Felsorolás és számozás” funkciókat.A k?vetkezetesség jegyében alkalmazzon hozzáférhet? sablonokat.Gondoskodjon róla, hogy az online tanfolyam anyagai nyomtatásban is elérhet?ek legyenek.Gondoskodjon róla, hogy az online tanfolyam rendelkezzen szüneteltetési, megállítási és folytatási funkciókkal.Képek:Lássa el képeit alternatív sz?veggel a kép k?rülírásához.Kerülje a piros, z?ld, sárga, valamint a szürke világosabb árnyalatainak alkalmazását.Használjon nagy színkontrasztot a kép és a háttér k?z?tt.Kerülje a túl sok képpel, formával vagy színnel telezsúfolt háttereket.Hang:Adja meg hanganyaga sz?veges megfelel?jét.Videó:Gondoskodjon róla, hogy a képfeliratok szinkronban legyenek a videóval.2. lépés:El?re meghatározott címsorok segítségével k?lcs?n?zz?n struktúrát az egyes oldalaknak. Az ?n által megadott címsorok logikus sorrendben kell, hogy k?vessék egymást.A hivatkozásokat, fejléceket és valamennyi oldal funkciót logikus sorrendben bocsássa a felhasználók rendelkezésére, megk?nnyítve ezzel a b?ngészést.Er?források feltüntetése esetén adja meg azok metaadatait is. Az er?források megfelel? kifejezésekkel vagy hozzáférhet?ségi jellemz?kkel való ellátása megk?nnyíti a felhasználó számára a lényeges és hozzáférhet? információk megtalálását.A felhasználóknak legyen elképzelése arról, hogy épp hol is vannak a honlapon, ezért helyezzen el honlapján egy látható vagy hallható jelzést, mely segíti ?ket eligazodni az tosítson a videóhoz sz?veges megfelel?t vagy képfeliratokat. Videók esetében ne csak szó szerint feliratozza az elhangzott beszédet, hanem írja azt is k?rül, hogy mi t?rténik.Adjon leírást az ?rlapmez?kh?z.Helyezzen el egy keres?funkciót minden oldalon.Interaktív forgatók?nyvek vagy esetek használatakor gondoskodjon róla, hogy egy kizárólag billenty?zettel hozzáférhet? sz?veges változat is rendelkezésre álljon.Használjon reszponzív webdesign-t, mely lehet?vé teszi a tartalom adaptálását a felhasználó készülékéhez.Tegye lehet?vé az oldal valamennyi funkciójának kizárólag billenty?zet segítségével t?rtén? használatát, ideértve a bejelentkezést, indítást és nyomtatást is.PDF dokumentumok1. lépés:Sz?veg:Használja a dokumentumának megfelel? legegyszer?bb nyelvezetet.Használjon nagy bet?méretet.Használjon sans serif bet?típust, mint például az Arial, a Helvetica vagy a Verdana.Listák esetén használja a ?Felsorolás és számozás” funkciókat.Kép:Lássa el képeit alternatív sz?veggel a kép k?rülírásához.Használjon nagy színkontrasztot a sz?veg és a háttér k?z?tt.Kerülje a túl sok képpel, formával vagy színnel telezsúfolt háttereket.Kerülje az egyéb elemek, mint például képek m?gé rejtett hivatkozások használatát.2. lépés:A ?Tulajdonságok” fül alatt jel?lje meg a dokumentum nyelvét.Kerülje a PDF dokumentumok képként való elmentését.Címkézze dokumentumát.Használja a szoftvere kínálta egyszer? hozzáférhet?ség-ellen?rz?t még miel?tt megosztaná a dokumentumot.PDF készítése esetén használja a szoftver legnaprakészebb változatát. Az újabb szoftver verziók naprakészebb hozzáférhet?ségi funkciókkal rendelkeznek.T?ltse ki a metaadat információkat, ezzel lehet?vé téve a felhasználóknak, hogy internetes keresés által rátaláljanak az információkra.Foglalja bele az ?sszes lényeges elemet a dokumentum szerkezetébe.Adjon leírást az ?rlapmez?kh?z.A PDF dokumentumok védetté tételekor gondoskodjon róla, hogy ne sérülj?n a hozzáférhet?ség.SzójegyzékE kulcsszavakat tartalmazó szójegyzék célja az iránymutatások valamennyi felhasználója általi k?z?s nyelvezet használatának el?segítése. A szójegyzékben található kulcsszavak meghatározásai kül?nb?z? forrásokból származnak:Már meglév? és nemzetk?zi szinten használatban lév? meghatározások, kül?n?sen az alábbi forrásokban meghatározott kulcsszavak esetén:Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) / Microsoft ICT Competency Framework for Teachers [IKT-kompetencia keretrendszere tanárok számára] (2011)UNESCO Institute for Information Technologies in Education [Az információs technológiák oktatásban való alkalmazásáért felel?s UNESCO intézet] / Európai ?gyn?kség ICTs in Education for People with Disabilities: Review of innovative practice [IKT az oktatásban a fogyatékkal él?k számára: Az innovatív gyakorlat felülvizsgálata] (2011)Kulcsfontosságú szakirodalmi idézetek és hivatkozásokAz i-hozzáférés és az ICT4IAL projektek keretében kidolgozott operatív meghatározások.Kulcsfontosságú kifejezésekBet?típus – sz?vegszerkeszt? szoftverek által használt tipográfia. A sans serif bet?típus olyan bet?típus, melynek karakterei a végeken hajlításoktól mentesek, és nem tartalmaznak talpakat. A Times New Roman a sans serif bet?típus egyik kivétele.Címkézés – az olvasási sorrenddel, az elemek elrendezésével és a szerkezeti felépítéssel kapcsolatos információknak egy elektronikus dokumentumba t?rtén? beágyazásának folyamata.Digitális – (mint digitális tartalom, digitális eszk?z?k, digitális források, digitális technológia) – lényegében egy további megnevezése a számítógépeknek és a számítástechnikának. (A számítógépek információkat tárolnak és dolgoznak fel úgy, hogy azokat egy számjegy? számokká alakítják.) (1).A digitális kompetencia megszerzéséhez szükséges készségek. Ez az IKT terén meglév? alapvet? készségeken alapul: számítógép használata információ visszakeresése, értékelése, tárolása, el?állítása, bemutatása és cseréje céljából, valamint a kommunikáció és az együttm?k?d? hálózatokban való részvétel céljából az interneten keresztül. (Európai Bizottság, 2008, 4.?old.) (2).Digitális befogadás – ?mind a befogadó IKT-k, mind az IKT-k átfogóbb befogadási t?rekvések megvalósítása érdekében való használata. Valamennyi egyén és k?z?sség részvételére ?sszpontosít az információs társadalom minden vonatkozásában. A digitális befogadási politika célja az IKT-használat terén fellép? hiányosságok cs?kkentése, az IKT-használat a kirekesztés leküzdése érdekében t?rtén? szorgalmazása, valamint a gazdasági teljesítmény, a foglalkoztatási lehet?ségek, az életmin?ség, a társadalmi részvétel és a kohézió javítása” (Európai Bizottság, 2006a, 1.?old.) (2).Digitális hozzáférés – ?azon akadályok és nehézségek leküzdése, amelyekkel az emberek szembesülnek, amikor megpróbálnak hozzáférni IKT-n alapuló termékekhez és szolgáltatásokhoz” (Európai Bizottság, 2005) (2).EDUPUB – az EPUB?3 formátum funkcionalitását az oktatási célú kiadás egyedi szerkezet?, szemantikus és viselkedési k?vetelményeihez igazítja (International Digital Publishing Forum [Nemzetk?zi Digitális Kiadói Fórum], 2015)e-learning – bármilyen elektronikusan támogatott tanulási és oktatási forma. (2)e-learning/online eszk?z – az online tanulást támogató eszk?z vagy rendszer.Elektronikus – számítógéppel vagy egyéb digitális eszk?z?k segítségével hozzáférhet? anyagokra vonatkozik. Sz?veget, képeket, hanganyagot, videofelvételt vagy ezek kombinációját tartalmazhatja.EPUB – elektronikus avagy e-k?nyv formátum. Konkrétabban, az ?.epub XML formátumú fájlkiterjesztés átt?rdelhet? digitális k?nyvek és kiadványok számára”. Az EPUB az IDPF (International Digital Publishing Forum [Nemzetk?zi Digitális Kiadói Fórum]) által létrehozott három nyílt szabványból tev?dik ?ssze (DAISY, 2015).Felhasználó-k?zpontú tervezés – a rendszerek és az eszk?z?k használhatóvá tételére ?sszpontosító tervezési megk?zelítés. A magas fokú használhatóság elérése a cél.Feliratok – olyan k?z?nség számára lettek kifejlesztve, akik nem értik a párbeszédben használt nyelvet.Fogyatékossággal él? és/vagy sajátos nevelési igény? tanulók – azon potenciális célcsoport, mely számára hasznos lehet a hozzáférhet?bb információellátás. Ez a megfogalmazás ?sszhangban van az ENSZ A Fogyatékossággal él? személyek jogairól szóló Egyezménye – UNCRPD (2006) – és az ICT4IAL projekt partnerekkel megk?t?tt megállapodások terminológiájával.Formátum – az a mód, ahogyan az információt átalakítják vagy becsomagolják – például sz?vegszerkeszt? programok vagy bemutatók –, illetve a felhasználó rendelkezésére bocsátják, vagy számára bemutatják. A fájlnevek végz?dései általában jelzik, hogy milyen formátumban vannak elmentve, így például .doc, .docx, .rtf, .xls, .csv, .jpg, .pdf stb. formátumúak lehetnek.Használhatóság – ?egy termék meghatározott felhasználók által meghatározott célok elérése érdekében hatékonyan, eredményesen és elégedettséggel, meghatározott használati k?rnyezetben t?rtén? használatának a mértéke” (Nemzetk?zi Szabványügyi Szervezet, ISO?9241-11:1998(en)).Hozzáférhet? információ – olyan formátumokban rendelkezésre bocsájtott információ, mely a tartalmakhoz valamennyi tanuló számára ?másokkal azonos alapon” t?rtén? hozzáférést tesz lehet?vé (Egyesült Nemzetek Szervezete, 2006, 8.?old.).Hozzáférhet?ség – az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) A fogyatékossággal él? személyek jogairól szóló egyezménye 9. cikke a k?vetkez?képen határozza meg a hozzáférhet?séget: ?(a részes államok) megfelel? intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal él? személyek számára a fizikai k?rnyezethez, a k?zlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhet? vagy rendelkezésre álló lehet?ségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken” (Egyesült Nemzetek Szervezete, 2006, 8.?old.) (2).Információ – általános értelemben véve egy bizonyos témával kapcsolatban k?z?lt üzenetet vagy adatot jelent. Nevezetesen, ezeknek az iránymutatásoknak a célja üzenetek megosztása, mely a tájékoztatást és tudásépítést szolgálja az oktatási k?rnyezetben. Az iránymutatásokban megjelen? kül?nb?z? információtípusok lehetnek sz?vegek, képek, hanganyagok vagy videofelvérmációs és kommunikációs technológiák (IKT) – ?az információ kezelését és a kommunikáció el?segítését szolgáló technikai eszk?z?k ?sszessége, ideértve a számítógépes és hálózati hardvereket és a szükséges szoftvereket is. Más szóval, az IKT információtechnológiát, távbeszélést, m?sorszolgáltatást, illetve valamennyi típusú hang- és képfeldolgozási és átviteli típust magába foglal” (FOLDOC, idézte az Európai ?gyn?kség) (2).Információs társadalom – ?társadalom, amelyben az információ el?állítása, terjesztése és kezelése a legjelent?sebb gazdasági, politikai és kulturális tevékenységgé vált”?… Az információs társadalmat ?a tudásalapú társadalom kialakításnak egyik szükséges megel?z? lépéseként” tartják számon (UNESCO/IFAP, 2009, 20–22.?old.) (2).Információszolgáltatók – bármilyen egyén vagy szervezet, mely információt hoz létre és terjeszt.Képerny?felolvasó – olyan szoftver, mely szintetikus hang segítségével egy számítógépr?l, táblagépr?l vagy egyéb digitális készülékr?l felolvasás által lehet?vé teszi a hozzáférést a bemutatott információhoz. Sz?vegek felolvasása mellett a képerny?felolvasó lehet?vé teszi továbbá a felhasználó/tanuló számára a tartalomban való b?ngészést, illetve hangja használatával a tartalommal való interakciót. Braille-felhasználók számára a képerny?felovasó Braille-írásos formátumban is elérhet?vé teszi az információt.Képfeliratok – a párbeszédet nem halló k?z?nség számára. A feliratokkal ellentétben a képfeliratok arról is beszámolnak, hogy éppen ki beszél, és milyen hangok hallatszanak.Látássérültek/nyomtatott sz?veget használni képtelen személyek – olyan személyek, akik ?képtelenek elolvasni a nyomtatott k?nyvek, újságok és folyóiratok bet?it – beleértve a diszlexiával, mozgási nehézségekkel vagy id?skori makuladegenerációval küzd? személyeket is” (DAISY, 2015).Média – csatorna, melyen keresztül információk oszthatók meg. Egy média általában egyszerre t?bbféle típusú információt is tartalmazhat. Példaként megemlíthet?ek az elektronikus dokumentumok, az online források és az online tanulási eszk?z?k.Méretezhet? – az információ méretének a felhasználó/tanuló vagy a használt eszk?z igényei szerint t?rtén? változtatásának és nagyításának lehet?sége.Metaadatok – digitális címke, amellyel az információt ellátják. Alkalmas gépi olvasásra, és segíti az információkeresést és -osztályozást, ezáltal javítva annak kereshet?ségét.Nyitott oktatási segédanyagok (OER) – az Európai Bizottság szerint ?jól használhatók, a specifikus tanulási igényekhez igazíthatók és ingyenesen megoszthatók”. Egy másik széles k?rben elterjedt, a William és Flora Hewitt Alapítvány által szorgalmazott meghatározás szerint a nyitott oktatási segédanyagok ?olyan nyilvános vagy szellemi tulajdonjog alatt k?zzétett oktatási, tanulási és kutatási források, melyek lehet?vé teszik azok mások általi ingyenes használatát és átalakítását”.Strukturált sz?veg – meghatározott olvasási sorrenddel és címsorokkal rendelkez? sz?veges információ, mely olyan szoftverfunkciókat használ, mint például stílusok alkalmazása vagy címkézés.Szemantikus – szó szerinti ?jelentés”. Az információ szerkezetével kapcsolatban való használata esetén hangsúlyozza annak fontosságát, hogy értelmes szerkezetet adjanak neki.Támogató technológiák (AT) – ?olyan adaptív készülékek, melyek lehet?vé teszik a fogyatékossággal él?k számára az ?sszes technikai termékhez és szolgáltatáshoz való hozzáférést. A támogató technológiák egy egész sor IKT-t magukba foglalnak, kezdve a testre szabott billenty?zetekt?l a beszédfelismer? szoftvereken át a Braille-írásos számítógép-kijelz?kig és zárt feliratozó rendszerekig televíziókészülékek számára” (Európai Bizottság, 2011, Digitális befogadás) (2).Technológia – az IKT megnevezésére szintén gyakorta használt kifejezés, noha a szó szoros értelmében véve a ?technológia” majdnem bármely típusú eszk?zt vagy alkalmazott tudást jelenthet. Például a ceruza és a papír, a palatábla, az iskolai tábla vagy a t?r?lhet? írótábla mind írással kapcsolatos technológiák (1).WCAG – ?A Web Content Accessibility Guidelines-t [a webes tartalmak hozzáférhet?ségére vonatkozó iránymutatások] a W3C eljárás keretében dolgozzák ki egyének és szervezetek nemzetk?zi szint? együttm?k?désével annak érdekében, hogy létrehozzanak egy egyetlen k?z?s webtartalom-hozzáférési szabványt, amely megfelel az egyének, szervezetek és kormányok igényeinek” (World Wide Web Consortium – W3C, 2012).Web 2.0 – ?webalkalmazások, melyek el?segítik az interaktív információmegosztást, az interoperabilitást, a felhasználó-k?zpontú tervezést és az együttm?k?dést a világhálón. A Web 2.0 oldal szabad teret nyújt felhasználói számára, hogy a k?z?sségi médián keresztül folytatott párbeszéd formájában kommunikáljanak és együttm?k?djenek egymással mint felhasználó által generált tartalmak alkotói egy virtuális k?z?sségben, szemben azokkal a weboldalakkal, ahol a felhasználók (fogyasztók) lehet?ségei a számukra létrehozott tartalom megtekintésére korlátozódnak. A Web 2.0-ra példa a k?z?sségi oldalak, blogok, wikik, videómegosztó oldalak, hosztolt szolgáltatások, webalkalmazások”. A ?Web 2.0” kifejezés Tom O’Reilly-hoz vezethet? vissza, és a 2004-es Média Konferencia alkalmával hangzott el (2).World Wide Web Consortium (W3C) – ?egy nemzetk?zi k?z?sség, ahol a tagszervezetek, a teljes munkaid?s személyzet és a k?z?sség együttm?k?dnek a világháló szabványainak kidolgozásán. […] A W3C küldetése a világhálóban rejl? lehet?ségek teljes kiaknázása” (World Wide Web Consortium – W3C, 2015) (2).Zárt feliratozás – olyan képfeliratok, melyek esetében beállítható, hogy láthatóak legyenek-e vagy sem, ellentétben az alapértelmezettként látható feliratokkal. ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download